Bringára fel!

A mai napom viszonylag tartalmasra sikeredett. Semmiből se csináltam túl sokat, de amennyit mégis, az nagyjából elég is volt. Kezdtem a standard úszással. Aztán megvizitáltam, hogy vajh be van-é írva már az utolsó jegyem (önlab) is az indexembe. És bár pont mára mondta a tanár, hogy nem valószínű, hogy be tudja írni a jegyeket, az indexem aláírtan hevert a fachjában. Ezután elmentem a régi dékániba a régi idők emlékére. A diplomázókkal ugyanis még ők foglalkoznak. Igen ám, de benéztem a félfogadást. Úgy emlékeztem, hogy 13-14-ig vannak. Viszont mikor pár perccel 13 után betoppantam a folyósóra, látám az ajtókon, hogy 14-15-ig vannak. Ez még a szerencsésebb verzió. Mivel terveztem mára még programot, így csak a sorrendjük cserélődött fel. Fogtam magam tehát, és elmentem a Központi Antikváriumba. A Bookline internetes könyváruházban ugyanis ismét rendeltem egy könyvet. Ezúttal nem kértem (ingyenes) házhozszállítást. A kiszemelt áldozat a Nagy kerékpárkönyv. Amolyan bicajos Biblia. Tervezem, hogy tavaszra vennék egy új biciklit. Egyelőre még nem élem bele magam túlságosan, de a könyvre mindenképp kíváncsi voltam. Vásárlás után vissza a dékáni. Nagyjából pont egy órával később érkeztem meg. Sikerült kiderítenem (pontosabban a madarak által eddig csiripelt információt megerősítenem), hogy a diplomaterv adatlapot valóban február 14-től lehet kikérni. Itthon pedig segítettem az étel elkészítésében, és még egy kicsit a leendő diplomatervemmel is tudtam foglalkozni.

Két apró nüanszot említenék még meg a mai napból. Az egyik akkor történt, amikor először mentem be a dékániba. Jött kifele egy néni, én meg megfogtam neki a bejárati ajtót. Nem lett volna feltétlen muszáj, mert egy kicsit messzebb volt, mint amilyen közelről megfogjuk az ajtót a másiknak. A jutalmam pedig valami olyan hálás mosoly volt, amit ritkán látni. Érdekes, hogy ilyen apróságokkal is milyen örömet lehet okozni a másiknak. A kettes számú észrevételem pedig az, hogy lehet szidni a BKV ellenőröket, nekem is volt már élményem velük, de azt el kell ismerni, hogy már sokadjára fordul elő, hogy hónap elején, de 6-a előtt(!) ellenőriznek. Nyugodtan gecizhetnének (már bocsánat) 6-án, hogy jegyeket-bérleteket, és széles mosollyal konstatálhatnák a múlthavi bérlet látványát. Ehelyett gyakorlatilag így még implicite figyelmeztetnek is, hogy ideje bérletet venni.