vasárnap, február 12, 2006

Az én házam, az én váram

Pénteken megnéztük a fotóblog kiállítást. Tetszett. Leginkább azonban némi késztetést adott ahhoz, hogy nézegessem az alkotók netes oldalait. A kiállítás után pedig elmentünk a Deák térre, hogy megnézzük Pjotr jövendőbelijét. (Mármint a jövendőbeli lakását.) Belvárosi lakásként a nagy belmagasság tűnt föl elsőre. Bár pár helyen felújításra szorul, alapvetően egész jó állapotban van. Kíváncsian várom majd a fejleményeket. Továbbá egyúttal gratulálnék (remélem, ismét) Pjotrnek a lakáshoz. Mivel Dani is jelen volt, adott sok érdekes ötletet, hogy lehetne berendezni a lakást, hogy lehetne felújítani. Leginkább az lett a tanulság, hogy csak igény és pénztárca függő a dolog. így az azonnali beköltözéstől a jelentősebb összegek ráfordításáig bármi lehet. Általános tanács pedig egyedileg az ehhez a lakáshoz készített bútorok.

Pénteken megkezdődött Torinoban a XX. téli olimpia is. Gondolom rajtam kívül senki nem nézi (illetve tán egy fő).

Mostanság kicsit kevés az időm, vagy ha van is, egymással időben nehezen összeegyeztethető programok töltik ki. Ennél fogva lehet, hogy nem lesz olyan átgondolt a blogom, mint eddig. Másik lehetőség, hogy továbbra sem csapom össze, ekkor azonban csak ritkántudnék írni. Viszont mivel elsődleges funkcióként anno azt jelöltem meg, hogy tudják a barátaim, mi van velem, inkább a gyakrabb, de esetleg felszínesebb posztolást választom.

5 megjegyzés:

Steoboy írta...

Én nézem, és szerencsére élőben láttam az Eurosporton 26 év után az első magyar pontszerzést.

gabor írta...

Nekem most a diplomamunka miatt jobban be kell osztanom az időmet. így az Eurosport helyett a Magyar TV-n követem az eseményeket. Erről tehát én csak utólag értesültem. Mindenesetre így is örülök. Szerencsére akad az MTV-n is élő műsor. Most épp a műkorcsolya volt. Nagyon szép volt a győztes orosz pár produkciója. És a zene is nagyon tetszett. Mind az érzelmes Rómeó és Júlia, mind a ritmusosabb másik. Az utolsónak fellépő kínai páros, de leginkább a lány, előtt pedig le a kalappal! Én is állva tapsoltam volna, ha ott lettem volna!

Steoboy írta...

Bizony le a kalappal a kínai leányzó előtt. Elképesztő amit művelt bedurrant térddel. Igazán megható és felemelő volt. Megérdemelték a második helyet és jól tették, hogy kockáztattak.

kicsijosh írta...

Meg kell állapítanom, hogy tévedtél abbéli becslésedben, hogy rajtad kívül max még egy ember nézi.

Nekem teljesen elszorult a torkom, amikor láttam, hogy azután a hihetetlenül fájdalmas arckifejezés után vállalja a lány és tovább korcsolyázik, és nagyon drukkoltam, hogy méltányolja ezt valahogy a zsűri is. Egészen emberfeletti teljesítmény volt.

gabor írta...

Valóban tévedtem. Ennek két oka van. Elsősorban a szűk baráti körrel számoltam. így bevallom, arra nem is gondoltam, hogy vajon Steoboy nézi-e. Bár ha gondoltam is volna, akkor sem ismerem őt annyira, hogy tudtam volna rá a választ. A másik dolog, amire nem számítottam az az, hogy beteg leszel, így lesz időd téfaút nézni. Ohh, ha már itt tartunk, akkor galád módon a saját blogomon kommentelek a te blogodhoz, és csatlakozván Csabához én is gyógyulást kívánok! És bevallom, én is azok közé tartozom, aki először azt kérdezi, hogy nem rontattad-é el a gyomrodat, mozogtál-e eleget, aludtál-e eleget... Valóban nem az az első gondolatom, hogy önhibáján kívül lett beteg. Hogy csak elkapott valamit...