Hogy Zoli is tudjon dolgozni majd, összeraktam a harmadik Ethernet kártyát is. Így most 2 működőképes kütyü van a háromból. A mostani darabnak az az érdekessége, hogy a legtöbb alkatrész megvolt hozzá, de pont az Ethernet chip, és a trafó nem. Az előbbin úgy segítettem, hogy elmentem (már régebben) egy kompjúterbontóba, és vettem pár olyan PC-s Ethernet kártyát, amit a nekem kellő chippel készítettek. Valamint neten olvastam egy technikát, hogy hogyan lehet működőképesen levarázsolni a chipet a NYÁK-ról. Kell hozzá egy hőlégfúvó. A hőlégfúvó gyakorlatilag olyan, mint egy hajszárító. Azonban erre a feladatra ne használja senki, mert még a végén töredezettek lesznek a hajvégei a kijövő 300-500 foktól! :) A trükk pedig az, hogy a NYÁK hátulját kell melegíteni, és a chip így egy idő után sértetlenül lepotyog a túloldalt. Így is tettünk. A NYÁK valóban tönkrement ott, ahol melegítettük. Még füstölt is. Mondta a konzulensem, hogy csináljak huzatot, mielőtt bekapcsol a tűzjelző. :) De ezzel még nem voltunk meg. Kellett egy trafó is. Mivel ebből se tudtunk beszerezni újat, ezt is hasonló módon kellett leapplikálni. A gond csak az volt, hogy az általam bevitt hálókártyákon voltak ugyan trafók, de nem pont olyanok, mint amiket mi használtunk. Így nem akartunk kísérletezni. Inkább feláldoztuk Protot, aki amúgy is tönkrement már. Tehát belőle ültettük át a transzformátort. Az ő NYÁK-ja ugyan nem füstölt, mert nem kellett annyit melegíteni, de azért kétség kívül elfonnyadt... De legalább így egy kis darabja azért tovább él.
Ma meg sikerült benéznem az ipari nyílt napot. Hiába mentem be németre, lepattantam az ajtóról. Ilyenkor ugyanis nincs tanítás. Mindegy, úgyis késtem volna. Hazafele úgy döntöttem, ha már így jártam, sétálok egy kicsit. A Petőfi-hídon átmentem Pestre, aztán a rakparton (pontosabban szólva a Közraktár úton) a Fővám térig. Majd a Kiskörúton az Astoriáig. Benéztem a Libri Könyvpalotába. Gondolkozom, hogy kéne venni normális angol meg német szótárakat. Azokat nézegettem elsősorban. Miután kinézegettem magam, elmentem a Blaháig. Ott már használatba vettem a tömegközlekedés piros 7-es nevű képviselőjét. A Bosnyáktól gyalogoltam még egy kicsit hazáig.
Vasárnap vége lett az Olimpiának. Sajnálom, mert vagyok eléggé naiv / szentimentális ahhoz, hogy átérezzem az üzenetét. Persze bizonyos szempontból jó is. Ha mindig Olimpia lenne, unalmas lenne. No, meg az se járja, hogy állandóan a TV-n nézzem a közvetítést. Tanulni, dolgozni is kő! :)
4 megjegyzés:
Jó neked, hogy ilyen sokat tevékenykedhetsz. Mondjuk nekem meg az az előnyöm, hogy most nyugodtan betegeskedhetek, nem maradok le semmiről... (Kicsit túloztam, de nagyjából ez a helyzet. Habár kapom a baráti emileket, smseket, hogy jó lenne már talizni, de ezeket be lehet pótolni.) De azért szivesen tanulnék még - remélem, fogok is!
Hőlégfúvóról már hallottam, de nem mertem volna ilyen precíziós feladatra használni...
A belvárosi sétálgatás szintén hiányzik, mivel amióta hazajöttem, azóta betegeskedem, egy rövid találkozó kivételével. Tudom, hogy szmogtúra, nem az egészséges életmód mintaképe, de hát ott történnek a dolgok, ott lehet bámészkodni, kirakatokat nézegetni...
A sporttal kapcsolatos hozzáállásodat meg igazán ideje lenne eltanulnom... :)
És amiért (részben) nekiálltam kommentelni:
Meat Loaf - 2 Out of 3 Ain't Bad
című szám megtalálható a radio.blogban... :)
A sétával kapcsolatban nekem is az volt az egyetlen bajom, hogy "szmogtúra". Na jó, meg most az is, hogy hideg volt, de az ellen fel lehet öltözni. Amúgy tényleg jó néha csak úgy sétálgatni, és épp kilépni kicsit a mókuskerékből.
Köszi szépen a Meat Loaf szám címében szereplő bíztatást, elismerést! :) Amúgy szép szám. Dallamra is, meg tartalomra is.
Örülök, hogy tetszik. :)
Megjegyzés küldése