Szombaton - Csaba kezdeményezésére - szerveződött egy kis kirándulás a címben említett barlangba. Idegenvezetőnk egy igen kisnövésű, de ennek ellenére (?) igen kedves lány volt. Megtudtuk, hogy a barlangot a hévíz alakította olyanra, amilyen. Tehát itt nem cseppköveket kell keresni, hanem pl. borsóköveket. Lehetett fotózni is. 
Én azt választottam, hogy inkább nem vakuzom, cserében viszont vállalom a ISO 400 miatti zajosodást. Végül a zaj annyira nem is zavar, de az 1/20 - helyenként az 1/10 - másodperces záridő sajnos sok felvételen meglátszik.
Barlangnézés után felsétáltunk a bejáratot képező domb tetejére a Barlangkutató Emlékkerthez. Itt minden létező fotoszintetizáló élőlényt lefényképeztem. A hely alkalmas lett volna panorámafotó készítésére is, de erről most lemondtam.
A következő célpont a Pál-völgyi-barlang lett. No, nem kell megijedni, a kultúrából egy napra egy barlang elég volt a társaságnak. :) Igazából ugyanis az említett hely melletti vendéglátóipari helyiségbe mentünk. Itt azt tettük, amit ilyenkor tenni szokás. Továbbá megtudtuk, hogy a zöld mellett léteznek klasszikus abszint színek is: vörös és fekete. :) Csaba és Peti valami egész sötét lila színűt rendelt. Így most hirtelen nem is tudom, hogy ez a fekete vagy a vörös volt, de inkább a fekete. Jó sok időt eltöltöttünk ott, de azért egy idő után feltápászkodtunk és indultunk vissza.
Tömegközlekedéssel első lépésben csak a Margit-hídig mentünk. Onnan gyalog a Batthyány térre. Közben egy kis éjszakai fotózás, majd metróval haza.
6 megjegyzés:
A cseppköves fotó - ami itt szerepel - nagyon jól sikerült. Nekem valahogy nem jutott eszembe közeli képet készíteni. Bemozdulást nem látok rajta, a zajosodás elviselhető. Nekem se sikerült jól minden képem, a jpg hisztogrammját meg nem huzigálhatom a végtelenségig, mert akkor a tömörítésből adódó zaj jön elő. (Legközelebb próbálkozzak raw-wal?)
Meg aztán mit ér az a kép, amely technikailag jó, csak épp mondanivalója nincs... A kis mélységélessék kifejezetten jó, de nyilván valamennyire az esztétikai igényen túl a kényszer is szülte -- kevés fényhez tág blende... (Meg makró. Meg zoom. A téma miatt.)
Én váltogattam. ISO 200 mindkét esetben, csak az egyiknél 1/20 s vaku nélkül, másiknál 1/60 s vakuval. Teljesen más élmény a kettő. Az eredeti fényviszonyokat természetesen a vaku nélküli adja vissza.
Egyre több papírt fotózol le. Ezek olyanok, mintha beszkennelted volna őket. Nem-Canon-felhasználóként ez eléggé bonyolult megoldásnak látszik, habár mintha említettél volna egy ilyen gyári presetet?
A fotoszintetizáló növény teccik. Én 2002-2003. környékén fotóztam ilyen közelről - felületszerűen - növényeket. Lehet, hogy újra rá kellene szoknom.
A pincérlány aranyos volt szerintem. Nem?
Az elnevezés fekete abszint volt. Hm. Valaki :) aszondta, lehet, hogy vizezték. Így utólag tényleg meg lehet állapítani, hogy nem csípte úgy a nyelvemet, mint a spanyol zöld abszint. De lehet, hogy csak megedződtem/tünk...
Jaj. Csak eszembe jut utólag, hogy miért is szerettem volna kommentelni. Leméretezés és élesítés nem segít valamennyire a bemozdulásos életlenségben szenvedő képeken?
A raw azt jelenti, hogy veszteség nélküli formában is el tudja tárolni a képeket a fényképezőgéped?
Az abszintnak lehetett érezni az erejét, szerintem nem vizezték, legalábbis nem jelentős mértékben. A vodkánál mindenesetre sokkal töményebb volt. (Emlékeztek, hogy a régebbi abszintos helyen volt 60%-os és 80%-os is?)
Furcsa, éreztem valamennyi erejét, de annyi százalék alkohol konyakban vagy tanyapálinkában is lehetett volna, annyira nem ütött. (Szegény Gábor, ilyenekkel szemetelem teli a blogját. Lehet törölni kommenteket a blogtulajdonosnak?:)))
Tehát annyira nem éreztem erősnek. Lehet, hogy hozzászoktam. De ezt leginkább úgy lehet kikövetkeztetni, ha tovább próbálkozunk... :)
Aha, elvileg veszteségmentes. Utána állítólag nem zajosodik be állatúl, ha jelentős színkorrekciókat végzek. Szégyen-gyalázat, de még nem használtam. Nyilván azért, mert tanulnom kell a gép viselkedését: milyen helyzetekben milyen képeket produkál. Ha kell valami fontos, határhelyzetben, lehet, hogy kipróbálom.
Köszi a dicséretet a képért, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy az összes barlangi kép közül talán ez a legjobb. Kompozíciót tekintve tényleg a legjobb lehet, és bemozdulás ügyileg is csak pár hasonlóan jól sikerült van.
Valóban sok papírt ültetek át a digitális világba, és úgy néznek ki, mintha beszkenneltem volna őket. A dolog nyitja az a preset, ami a Genius ColorPage-Vivid 1200XE nevet viseli. :)
A leméretezős, élesítős tippet köszi! Egyelőre még nem próbáltam. (Mint ahogy más photoshopos trükköt se eddig.)
Nos, a pályaválasztás és emberismeret csődje olyasvalakit jogi pályára adni, akinek vizuális és nem verbális memóriája van. (Ha létezik ilyen distinkció. Hogy egyetlen mondatot se akarok szó szerint bebiflázni...) Tényleg említetted valamikor egyszer, hogy van szkennered, de nem láttam róla képet, így meg se tudtam jegyezni. Most rákeresek.
Megjegyzés küldése