Év végi - év eleji poszt

Több blogban is láttam, hogy megemlékeztek a népek a Karácsonyról. Nekem is lett volna rá ingerenciám, de rájöttem, hogy semmi értelmeset, tartalmasat, újat nem tudnék papírra (akarom mondani monitorra) vetni. így inkább kimaradt a "karácsonyi poszt", csupán a Karácsony után lehullott hónak állítottam emléket egy bejegyzésben és a háttérképpel. :) Ami egyébként nem is volt butaság, lévén az a hó egy nap alatt el is olvadt.

A két ünnep közötti hét nem pont úgy telt, ahogy terveztem, de nem baj. Leginkább a szobám rendbetételével foglalkoztam, illetve Csabával megnéztük a Narnia krónikáit. A film a szokásos gyerekmese a jóról és a rosszról a jó győzelmével. Én pedig 23 (lassan 24) éves vagyok. Is there any problem? :) Látványosan kisiskolások ültek minket körbe... OK, elismerem, azért volt valami, ami nálam is "kiütötte a biztosítékot" (Csaba szavaival). Az alcím, annak is a vége. Mert az még hagyján, hogy az oroszlán, a boszorkány, node a ruhásszekrény?! :) Mindegy, a film tetszett. Még az is lehet, hogy egy másik ismerősömmel is megnézem, mert ő is meg szeretné nézni (szerintetek ki lehet ez a másik ismerősöm? :)). Még egy apró nüansz. Mivel Csaba nem volt túl jó bőrben, gondoltam, nem érdekel most a pénz (meg Peti se jött, akit jobban szokta érdekelni a költséghatékonyság :)), legyen a Westend mozi, és ne a Corvin. A Corvinért nincs oda annyira Csaba, a Westend meg a Kitti miatt szép emlékeket idéz benne, és ingergazdagabb is. Erre föl mennyi pénzt kért a pénztáros csaj a két jegyért? 1000-t! Valami kedvezményes napok voltak, és 500 HUF volt a jegy. Ez azt jelenti, hogy mozi után kíváncsi lettem a westendes, kittis gyrososra. És bár a gyros tál 750-ért kicsit drágább, mint máshol a pitás gyros (igaz, a tál máshol is drágább), de még így is, kajával együtt jöttünk ki annyiból, mint máskor csak a mozijegy lenne a Westendben.

Megállíthatatlanul közeledett a Szilveszter. Ami azért volt csak kellemetlen, mert döntenünk kellett időben arról, hova menjünk, mit csináljunk. Talán még a ránk jellemzőnél is nagyobb töketlenkedés után, de végül sikerült döntenünk, és igent mondani a Peti által közvetített meghívásra Balatonszentgyörgyre. A vonat a Keletiből indult. Azonban a Maestral zágrábi nemzetközi gyorsunknak sikerült 40 (!) percet várakoznia a pályaudvaron. A fékkel volt valami hiba. Pjotron és Csabán kívül Ricsi volt még ott. Ő az egyik informatikus ismerős. A várakozást viszont meglepően jól tűrtem. Jól elbeszélgettük az időt (bár tulajdonképpen a semmiről). Aztán végre suhantunk. Első megállónk a Kelenföldi pályaudvar volt. Itt szállt föl a második infós ismerős, Gergő (remélem, jól emléxem a nevére). Őt amúgy már ismertem egyetemről is, éjszakai túráról is. Szegénynek nem a fűtött vonaton, ismerősök között, hanem a pályaudvaron kellett végigvárnia a késést. Ezek után viszont bevallom, Csabával kissé kivontuk magunkat a társaságból, és némileg frusztráltan hallgattam az informatikusok beszélgetését a menő, zsíros állásukról, arról, hogy milyenek az egyes záróvizsgák, stb... Idővel azért lassan mi is belerázódtunk a társalgásba. A végén pedig az amúgy coupé-s horvát vagonban maradt horvát újságokat nézegettük, és röhögtünk nagyokat kisiskolás módjára a számunkra érthetetlen nyelven. :) Persze egyből próbáltuk megfejteni, mi mit jelent. Aztán megérkeztünk, és szállásadónk kijött értünk az apukájával egy-egy autóval. Peti, Csaba és én a házigazda autójába ültünk. Ezek után finoman közölte velünk, hogy saften your seatbelts, meg azt is, hogy havon még nem vezetett. :) De nem lett szerencsére baj, hamar és épségben megérkeztünk a házhoz. (Ami amúgy gyalog még közelebb - kb. 100 m - van az állomáshoz, de autóval kerülni kell.) A buli leginkább kanbulira sikeredett, miután vendéglátónk szülei, húga kisvártatva elhagyta a színt, és az egyetlen lány is a párjával jött (akit amúgy már az Istvánból is ismerhetünk). Volt társasozás (Game of life, Activity), szolid ivászat, beszélgetés. Szerényen megjegyezném, hogy a Game of life játékban én nyertem! :) A játék üzenete pedig az, hogy rajtam kívül mindenki egyetemre ment... :) Az Activity-hez pedig azt fűzném hozzá, hogy ezt a változatot elég eufemisztikusan a club edition névvel emlegetik. Ez azt teszi, hogy vannak benne plusz (piros és zöld) kártyák. A zöld kártyákon argó van, a pirosakon szex. Egy zöld kártya lehet pl. az, hogy "lelécel", "olajra lép". Piros meg lehet az, hogy "magömlés", vagy az, hogy "mell megmarkolás". Ez utóbbi szerintem így, ebben a formában kitalálhatatlan. De a párnak sikerült kitalálnia. Mint később kiderült, ők előzőleg végignézték a piros kártyákat... így már érthető, hogy miért mindig ők nyertek. :) Volt azonban meglepetés is a bulin: tűzijáték! Elég sokkal és sok fajtával rukkolt elő a vendéglátónk. Nekem három fajta tetszett. Az egyik tűzvirág néven fut. Le kellett dobni a hóba, és elkezdett pörögni. Kezdetben zöld, majd lila, végül sárga színnel égett. Aztán volt az őszi falevél. Ez amolyan "igazi" tűzijáték feeling volt. Fölment a rakéta, és sok, apró, levél szerűen aláhulló tűzdarabokká robbant szét. Aztán a harmadik, mindenki, de talán leginkább különösen Pjotr :) nagy kedvence: a római gyertya (bár mi csak varázspálcának neveztük). Azt tudta, hogy meg kellett gyújtani a végén, majd pedig kb. másodpercenként kilőtt felváltva zöld és lila tűzpamacsokat (kb. 10-et). Peti annyira élvezte, hogy leginkább egy, a műbe magát teljesen beleélő, karmesterre hasonlított. :) Persze egy idő után elérkezett a pirkadat, és kigyalogoltunk a hóban utat törve magunknak a 8:13-as (mezei) gyorshoz. Ez is fülkés volt szerencsére. És pontosan érkezett. (Míg a nagyjából 8-ra érkezett IC 10 percet késett. /Igen, az IC megáll Balatonszentgyörgyön./) Haza fele mindannyian félálomban szunyókáltunk. Hol kicsit felébredve, hol kicsit visszaalduva. Igazán mélyen nem aludtam, de azért valamit mégis csak aludnom kellett, mert feltűnően hamar eltelt a hazaút. Persze ettől még itthon némi kaja mintavételezése után aludtam este 8-9-ig. Aztán kicsit tv-t néztem, majd ismét szunya.

Kellett is a pihi, mert az ünnepek alatt épp, hogy belenéztem az első vizsgám anyagának az elejébe. így praktikusan egy napom maradt az anyagra. Szerencsére több szempontból is ez volt a legkönnyebb vizsgám (A WEB programozása). így az egy napi készülés is elég volt a jeleshez. Vizsga után még benéztem a konzulensemhez is, akivel megbeszéltük az ügyes-bajos dolgokat. Továbbá a vele egy szobában lakó másik tanárnál meg beirattam a főszakos labor ötösömet. így tegnap két ötössel megtömött indexxel jöttem haza. Illetve először beugrottam Csabához. Beszélgettünk, sétáltunk egy kicsit, és ettünk sütit is :).

A mai napom sem a tervezetteknek megfelelően telt. Terv A: 8-kor kelek. Valóság A: 11 után keltem. Terv B: végre valahára elmegyek ismét úszni. Valóság B: az uszoda 8-áig zárva (ha esetleg Peti késztetést érezne úszni, akkor ezen a héten ne érezzen rá késztetést :)). Terv C: nekiállok tanulni a következő vizsgámra, valamint nekiállok elkészíteni az önlabor zárójegyzőkönyvet. Valóság C: pl. ezt a mammut posztot írom. :)