Avagy "Mission accomplished!" ahogy a Red Alert (?) mondaná. Szombaton befejeztem a nagy műt, amihez azt a sok kütyüt vettem! Az elkészült nem csak azt jelenti, hogy összeraktam, hanem azt is, hogy kipróbáltam. Összedugtam, amit össze kell dugni :), és két jó dolog is történt: 1) egyik IC sem füstölt el, 2) ráadásul működött is a dolog, azaz az egyik chip tudott kommunikálni a másikkal. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy kigyúlt két megfelelő LED, majd egy gombnyomás múlva három megfelelő. Hogy mennyire örültem neki! ( Most azt mondjátok, könnyű engem boldoggá tenni!? :) ) Nos, ha nem működött volna a dolog, pl. nem villannak fel a megfelelő LED-ek, akkor sok idő elmehetett volna a debugra. Ugye, összedugom, nyolcmillió vezeték, nem csinál semmit, mi a baja? De szerencsére ez nem történt meg! A következő napokban csinosítgattam rajta egy hangyányit ( pl. kapott a gombom egy pergésmentesítő kondenzátor / kockuljatok csak! :) / ), továbbá ma - jó mérnökhöz illően - csináltam egy leírást is az áramkörhöz. (Jó mérnökhöz illően a kellő utálattal :), de azért megcsináltam.)
Szombaton még más említésre méltót is tettem. Körbefutottam a Margitszigetet! Nem kellett volna... Még most is fáj a lábam. Valószínűleg szerepel a lábam user manualjában valami olyasmi sor, hogy not designed for run. :( Na mindegy, így jártam. Ettől függetlenül jópofa az a gumisalak, csak kár, hogy nem fut teljesen körbe. Csak a sziget pesti oldalán van ( márha ez nem képzavar :) ), és egy kis részen a budain. Mondjuk ha számításba veszek bizonyos mentőkörülményeket, akkor már nem annyira meghökkentő az, hogy megfájdult a lábam, ettől függetlenül a futás nem az én sportom. (Ilyen mentőkörülmények: régebben, amikor némileg rendszeresen futottam, akkor 2 km-t tettem meg, a sziget körbe 5 km. Hosszabb kihagyás után az első futás mindig nehéz. Volt, hogy 1 km-nél leálltam ilyenkor. Nos, most végigmentem. Aztán ott van az is, hogy nincs végig gumisalak.) Igazából arra voltam kíváncsi, hogy az uszás ér-e valamit állóképességre is, illetve javított-e az izületeimen. Az eredmény az, hogy állóképességben bizonyosan jó hatást váltott ki, lévén lefutottam a magam mércéjén mérve nagy távot, mégha nehezen is. Izület ügyileg viszont biztos használ, de azért annyira nem erősítette meg (pl. a térdeimet), hogy bírják a futást. Mind1, talán így jobb is, akinek nem fáj a lába, az fut, és egy idő után majd lehet, hogy tönkreteszi a lábát, és neki is fájni fog. Én így eleve jobban vigyázok. Viszont valami sport kéne még az úszás mellé. Valami állóképesség javító. ( Nem, nem az a bizonyos V betűs gyógyszer! :) ) Lehet, hogy a bringa lesz az. Csakhát Budapest + bringa... Azon gondolkozom, hogy a Városliget nincs messze, megy is oda bicikliút... Majd meglássuk.
11 megjegyzés:
Szép munka! Ezzel menj be az ORFK épületébe, és hagyd ott diszkréten egy sarokban! :)
Egy ismerősöm mondta, amikor a Margitszigeten voltunk, hogy ismer valakit, aki azt állítja (szerintem elég nagyképűen - a szerk.), hogy aki le tud futni három szigetkört, annak tökéletesen rendben van az élete. Minden szempontból.
És villogtassam is (mondjuk visszaszámlálás jelleggel) a LED-eket? :) Aztán jön a tűzszerész, és szerencsétlen próbálná alkalmazni a magszerzett tudást, miszerint "A pirosat!", vagy "Csak ne a pirosat!". Gondolom, tűzszerésziskola válogatja, melyik világnézetet adják át. De jelen esetben egyikkel se menne sokra! :)
(Most mit tegyek, ha mindenhol csak piros drótot kapni.)
(korr.: megszerzett. Miért nincs olyan, hogy edit comment?)
A szigetre visszatérve pedig valami igazság lehet abban, amit az ismerősöd mond, még akkor is, ha nagy a pofija. Ugyanis testi szempontból a futáshoz kell jó állóképesség (tüdőkapacitás, jó szív, jó erek, stb..), kellenek jó izületek, továbbá az izom se elhanyagolható. Az izomlázat ugyanis még ma (két nap úszás távlatából) is érzem. Mondjuk nem meglepő, de nem számítottam rá. Ja, és aki 3 szigetkört lefut, valszeg nem is kövér.
Aztán ott vannak a lelkiek. A futás még jó testtel is megerőltető. Aki fut, annak akaratereje is kell, hogy legyen. Ha valaki lelkileg nem áll magaslaton, akaratereje se sok.
No meg aztán ott van az is, hogy a sportra szerintem a nemi hormonok is ösztönöznek. Tehát ilyen téren is rendben lehet az ilyen ember. Ha nem hiszitek, hogy ezek a hormonok a fizikai igénybevételre ösztönöznek, próbáljátok indirekt matematikai úton belátni. Innentől kezdve viszont már (18) és nem matekóra. :)
Elegáns ez a sok vörös drót. Főleg, hogy értelmük is van a kötögetéseknek. Ha jól sejtem, a zöld kártyán a két szélső doboz, az ethernet-csatlakozó. És a nagy fekete doboz a mitmot.
Futni tényleg kéne, hiányzik a mozgás. Nagyon bepunnyadtam a tanulás miatt. Csak ma is, mire elhatároztam, besötétedett. Szép, hogy sikerült egy szigetkört lefutnod, ekkorával én még nem is próbálkoztam, a felével se. "Ha valaki lelkileg nem áll magaslaton, akaratereje se sok." - hát igen.
Gyönyörű ez az izé, ügyes vagy.
Nekem is csinálsz egyet? :o)))
Tessék mondani, már rég gondolkodom ezen: az hogy megy, hogy az ember futkorászik a Szigeten? Van ott vmi öltöző meg zuhany? Vagy bérlettel meg személyivel meg minden szarral kitömve kell futkosni, és aztán izzadtan-büdösen hazamenni?
Olyan banálisan hülye kérdések, de pl. az ilyesmi tart vissza a hasonló akcióktól. Te hogy csinálod?
Well, én úgy csinálom, hogy "bérlettel meg személyivel meg minden szarral kitömve kell futkosni, és aztán izzadtan-büdösen hazamenni".
Sajnos nincs ott öltöző/zuhanyzó. A dolog elviselhetővé tételéhez én az alábbiakat követtem el. Edzőcipő, rövidnadrág (tényleg rövid, nem térdig érő) és egy egyszerűbb póló. Vinni a "kártyáimat" vittem, meg a kulcsot. A kártyák alatt azt értem, hogy van nekem egy névjegykártya-tartóm, és abban van minden kártyaméretű dolog. Viszont a rövidnadrág zsebeiből félő, hogy kiesne. Mázlimra, bár anno nem ezért vettem, a rövidnadrágnak van egy tépőzárral zárható farzsebe is. Abba tettem a "kártyákat". A kulcsot meg a kezemben tartottam futás közben, hogy ne zörögjön. Ez nem volt nagy kényelmetlenség, futás közben amúgy is enyhén ökölbeszorított kezekkel haladok, most benne volt egy kis kulcscsomó is, a karika meg az ujjamra fűzve.
Elvileg talán egy övtáska is kényelmes lehet, ha nem szorít, de nem is lötyög. (Elöl, hátul, oldalt (?) hordva, ahol kevésbé zavar.)
Az izzadásról meg annyit, hogy futás után amúgy is tanácsos sétálni, és nem megállni. A séta alatt kicsit megszáradtam. Volt ivókút is, ahol az ivás mellett meg is tudtam mosni az arcomat. Aztán mire fölszálltam a buszra, már a víz is elpárolgott az arcomról, így nem voltam annyira koszos, büdös. Itthon persze lezuhanyoztam.
Köszönöm a dicséreteket, bár néha úgy érzem, annak ellenére neveztetik szépnek, hogy nem találkozik feltétlen azzal a fogalommal, amit magatokban a szépségről eleddig kialakítottatok. :)
Igen, Csaba, jól kitaláltad, mi micsoda! Egyedül az van, hogy a zöld kártyán csak a jobboldali csatlakozó az Ethernet port.
Tamás, bevallom őszintén, nincs kedvem mégegyszer megcsinálni. :) Amúgy ha mégis megtenném, neked milyen színvilág jönne be?
Köszönöm a plasztikus beszámolót. A dolog itt elbukott: a kulcscsomómon aktuálisan 9 db kulcs van, és ebből kettő akkora, hogy ölni lehet vele. :-( Ja: és régi típusú személyim van, a hozzá való bérlettel. Szal nagyon úgy akarja a sors, hogy én ne futkározzak a Szigeten. Brühühü. :,-(
Nincs mit!
Jól látom, hogy közepesen szeretnél futni? Úgy értem, ha kevésbé szeretnél, akkor nem kérdeztél volna rá, ha jobban, akkor meg megoldanád valahogy a felmerülő nehézségeket.
BTW: úszni akkor végül is fox?
Úszni az adósságban fogok, mire túl leszek a lakásfelújításon. Futni meg a beszerzendő cikkek után ide-oda. Úgyhogy pillanatnyilag ebben merül ki a sportéletem. Ugyanakkor tényleg érzem, hogy kellene valami testmozgás, mármint túl a klaviatúra-püfölésen és a kattintgatáson. Majd csak megtalálom, hogy mit, hol, hogyan és mikor. Vagy ha nem, legalább a lelkiismeretemet nyugtatgatom azzal, hogy kérdezek. ;-)
Megjegyzés küldése