R. Márton

Tegnap előtt (na, most már nem is tegnap... :-), vagy írjam azt, hogy hétfőn? Így talán kevésbé drasztikus), szóval az említett napon voltam úszni. Kiderült, hogy most már nincsenek ott a táborozó gyerekek. Ami jó dolog. Ugyanis a gyerekektől igen nehéz úszni. Az lehet, hogy egy vagy két sávot szabadon hagynak, de a hatásuk ott is érződik. Elsősorban nem a gyerekekkel van bajom. Bár szvsz én annyi idősen, mint most ők, azért értelmesebb voltam. Ha megmondják, hogy ez az x db sáv a mienk, nem megyek át a többibe. Nem lököm át a másikat a többibe. Nem dobom a labdát a többibe, stb... De igazából a felügyelőnek kéne rájuk szólni. Az egyik felügyelő egy ~25 éves, kisportolt testű fiú. Valszeg ő is úszó lehet. Gondoltam, már csak szolidarításból is, rászól a gyerekekre. Tévedtem. A másik egy idősebb pasi. Mondom, talán a régi erkölcsök élnek benne, és rászól a gyerekekre. Tévedtem. De van úszómester is. De nagyjából ennyit is csinál, ti., hogy van. Na, szóval ennek van vége szerencsére.

Késő délután Csabához mentem. Elkérte az akkutöltőmet. Úgy határoztam, gyalog megyek. Az odafele vezető úton láttam jordan-es kamionokat (a F1 Jordan istállójához tartozó felszerelésszállító kamionokat). Különösebben nem esek hanyatt a technika láttán, és nem is feltétlen tapsolok a sok pénznek, de azért jól néztek ki, és nem gyakran lát ilyet az ember. Aztán Csabánál ki is próbáltuk a töltőt. Ő a saját töltőjével kb. 90%-ra már föltöltötte az akkukat, aztán átraktuk az én töltőmbe. Kb. 10 percre saccoltuk, hogy végezzen. Addig nézegettünk képeket a Baross téri ill. a Blaha Lujza téri építkezésről/bontásról. 15 perc kellett végül is. Viszont az akkuk olyan forróak voltak (pedig vagy 10 perccel később is szedtük ki őket, mint elkészült a töltés), hogy alig lehetett megfogni őket. Nem tudom, hogy mi lenne, ha végig a gyorstöltő tölti. Folrobbannak? Vagy ennél melegebbek már nem lesznek? Mondjuk a hozzá adott akkuk másfél-két óra töltés után is épp, hogy langyosak. Úgy beszéltük meg végül, hogy ne adja oda Csaba cserébe a saját töltőjét, hanem vigye el azt is, és majd meglátja, hogy melyikkel akar inkább tölteni. Továbbá a fotós könyvét is kölcsönadta nekem, hiszen ő már végzett vele.

Haza is gyalog mentem, de Csaba is elkísért. Menet közben megint láttunk F1-es kamionokat. Ezúttal Renault-ok voltak. Ez már jobb istálló. Sőt, két Renault kamion között egy Ferrari furgon furikázott. Késsé furcsa kontrasztot alkottak ezek a F1-es hi-tech kamionok a Nagy Lajos macskakövein. :-) :-(

Hazaérve a ház kapujában összefutottam Mónival. (Ő két emelettel lakik fölöttünk; 7-8-dikban osztálytársak voltunk.)

Aztán eljött az estve és a reggel, következő nap:

Kedden Anna nap volt. Így felköszöntöttük anyukámat. Aztán ismét elmentem úszni. Mivel nyáron egész nap nyitva van az egyetemi uszoda, ha csak tehetem, elmegyek úszni.

Utána bementem az egyetemre, és az önlabkonzulenstől elkértem egy Ethernet kártyát /nem PC-be való/, amit már réggebben odaígért nekem. Többek között ezen fogok/fogunk dolgozni.

Majd Cs. Petivel találkozatm, aki visszaadta a KRESZ könyvemet. Mivel én már farkas éhes lettem addigra, és ő sem tiltakozott ellene, a Móriczon betértünk a Pizzakuckó nevű pizzázóba. Utána ismét visszamentünk az egyetemre, ahol bementünk a laborjába, és forrasztgatott egy kicsit. Aztán a K ép. környékén leültünk egy padra, és beszélgettünk. Közben jól kiröhögtük az embereket, mert a kerítésen két kapu is zárva volt. Mi meg persze nem szóltunk! :-D Volt ott két macska is. Egy idősebb, meg egy fiatal. A kisebbikkel akartam játszani, de ő meg nem...

Hogy keretbe foglaljam a posztot, hazafele a metrópótlón összefutottam R. Marcival! Szia-szia, kézfogás, majd elbeszélgettünk. Jó volt vele találkozni. Kicsit gonosz is voltam, mert említettem neki, hogy anno épp ő mondta, hogy "nem akar Tamagocsiban dolgozni". Ennek ellenére ugye ott dolgozik. Azt mondta, hogy igen, ez így volt, de a sokadik megkeresés után végül elfogadta az ajánlatot. Aztán beszélgettünk arról is, hogy egyetem, munka, ... Kicsit megnyugtatott. Mármint abból a szempontból, hogy nem feltétlen nagy baj az, ha az egyetem nem ad konkrét tudást, gyakorlatot. Többet számít az, hogy megtanít egyfajta struktúrált gondolkodásra. Aztán a munkába meg majd belejön a próbaidő alatt az ember. Vagy nem... Továbbá azt is megtudtam, hogy a pár hónap betanítás inkább a multikra jellemző. A többi cégnél inkább az van, hogy bevágják az újoncot a mélyvízbe a tapasztaltabb kollégák mellé, és így tanulja meg, hogy mit is kell csinálni.