Kék az ég, zöld a fű, süt a Nap, és csiripelnek a madarak! Mit kell ilyenkor csinálni? Szép fotókat! Kitűnő helyszín erre a Margit-sziget. Szégyellem, de már-már el is felejtettem, hogy milyen szép. Pedig kiskoromban sokat sétáltunk errefelé apukámmal. De pár hónapja utam ide vezetett, és újra felfedeztem magamnak a szigetet. Ekkor mindenféle madárral találkoztam: vadkacsák (a bokorban :)), harkály, dolmányos varjú (mint később kiderült).
Csaba javasolta az áradó Dunát, mint fotótémát. Azonban kedden "lógott az eső lába", így végül szerdán mentünk, amikor szépen sütött a Nap. Viszont a Duna ezen kicsit megsértődött, és gyorsan lezavarta magáról az árhullámot. Persze a Duna, Budapest szép napsütésben árvíz nélkül is bőven megéri a fotózást, de a friss szigeti élmény által vezetve számomra nem is volt kérdés, hogy hova menjünk.
Viszont hamar nyilvánvalóvá vált számomra, hogy van egy nagy baj a szigettel: méterenként meg lehetne állni valami szépet fotózni! Persze méterenként nem álltunk meg, így kissé fura érzésem volt, hogy "na, ezt is le lehetett volna fotózni, meg ezt is, ...". Viszont így is sikerült sok szép képet csinálnom. Amik nagyságrendekkel jobbak, mint az addigi tesztképeim, melyeken leginkább a szobámban kísérleteztem a mostoha fényviszonyok közepette. Sőt, olyan képek is születtek, amik már engem is megleptek. Amikor megláttam például a lila virágról készült fotómat a gépen, az első gondolatom az volt, hogy "ez szebb, mint az eredeti!" :). Ami kissé meglepett, bár végül is nem meglepő, az az, hogy a legjobban talán a makro fotók sikerültek.
Félúton térben is és időben is a VÍZTORONY alatt/mellett pihentük ki magunkat. A nagyfiúk sört ittak, én meg baracklevet. :) Hat után Tamás is csatlakozott hozzánk, miután a technika segedelmével sikerült megtalálnia a "sziget egyik legmagasabb építményét, mely több mint 12 emelet magas".
Miután kipihentük magunkat, kihasználtuk az alkalmat (mely helyesen varázsóra :)), és a lemenő Nap fényében is fotóztunk párat. Sőt, még azután is, hogy lement a Nap. Pl. Tamás egész diszkréten levakuzott 30 cm-ről egy futót. :)
Mire végeztünk, bár Csaba felajánlotta, hogy felugorhatunk hozzá is, de elég késő lett. Így inkább mindenki ment haza.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése