Ha már posztban emlékeztem meg a tél első haváról (vagy hójáról?), akkor megemlékeznék a másodikról is, ami hétfőn esett, és még kedd reggelre is maradt belőle.
Kedden mozgalmas napnak néztem elébe. Keddenként ugyanis tanszéki foci van. Ami azt jelenti, hogy a K épület egyik tornatermében játszunk. Általában 6-8 fő szokott összejönni. Sok sempontból egyszerűsített szabályok szerint játszunk. Ami leginkább abból következik, hogy teremfoci, meg abból, hogy a kapok kb. akkorák, mint a hokiban. :) Tehát, nincs pl. se szöglet, se les, se középkezdés, se 11-es. Továbbá a kapus sem foghatja meg a labdát kézzel. Ami azért vicces, mert még az első tanszéki focijaim egyikén épp kapuskodtam, és nagyon az orrom előtt kolbászolt a labda. Ém meg meguntam, és megfogtam. :) A többiek arcán a döbbenettel vegyes értetlenség látszott. Én meg elnézést kértem. :)
Foci után kilépünk a K épület főbejáratán. És mi fogad minket? Egy óriási nagy szivárvány! Pont a Duna fölött volt, és teljes félkör terjedelmében láttuk. Ráadásul nagyon erős is volt. Olyannyira, hogy voltaképp láttunk még egy szivárványt, ami gyengébb volt és az erősebb fölött helyezkedett el. Állítólag valamilyen oknál fogva mindig két szivárvány van, csak épp a második annyira gyenge, hogy csak ritkán látni.
Munka után pedig bowlingozni mentünk. Egyik doktorandusz srác ugyanis kimegy fél évre Amerikába, és az ő búcsúztatására lett ez voltaképp kitalálva. A Walhalla nevű helyen voltunk. Viking stílus szerint rendezték be. Szerintem ízlésesen. Tulajdonképp a szórakozóhely kezdődik egy étteremmel, aztán jön a biliárd szalon, majd a csocsó és darts részleg, aztán a ké bowlingpálya. Életemben most bowlingoztam először. És megállapítom, hogy rendkívül csapodár a tehetségem. Első gurításra ugyanis sikerült viszonylag sok bábut eldöntenem. Aztán utána sokáig nagyon nem ment. De valószínűleg a célzóvíznek használt búzasör megtette a hatását, a felesleges gátlások leoldottak vala, és a végére én lettem a második (összesen öten játszottunk azon a pályán), és nem kellett volna sok, hogy az első legyek. Azonban a második menetre (vélhetően akkorra már túl sok volt a célzóvíz :)), nagyon béne lettem. Sikerült az utolsó helyen végeznem. A gurításaim változatosak voltak. Hol a bal, hol a jobb elvezető csatornában kötött ki a golyóm. :) A bowlingról egyébként azt érdemes tudni, hogy különböző súlyú golyók vannak. Hogy ez azért van, mert az egyik erre, a másik meg arra lenne alkalmasabb, vagy csak azért, hogy alkalmazkodjanak az eltérő fizikumú emberekhez, azt nem tudom. A másik érdekes dolog pedig az volt, hogy speciális cipőt kaptunk. És ezzel lehetett a pályára menni. Külön öröm volt egyébként, hogy egész véletlenül Csató Peti is befutott a társaságba, és sikerült őt is elcsábítani tekézni. Sokan kérdezgették is, hogy ő is a tanszéken dolgozik, vagy doktorandusz. :) A Walhalla után Petivel és egy doktorandusszal (szintén Peti) betértünk az Astorián lévő török étterembe. Elfogyasztottunk egy-egy kebapot és vettem egy kemencében sült rizst is hármunknak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése