Szoftvertechnológiára készülvén

A deklaratív fejlesztőeszközök közös vonása, hogy számukra adott feladat megoldásához elegendő a megoldandó feladatot leírni, a megoldáshoz vezető egyes lépéseknek - és ezáltal magának a megoldásnak - a megkeresése már a rendszer feladata. Mindez a procedurális rendszerekben a megoldás algoritmusának lépésenkénti leírását igényli.
A kétfajta megközelítés között nagyjából akkora különbség van, mint egy szövegszerkesztő program és egy jólképzett titkárnő között. Tételezzük föl, hogy levelet akarunk írni bizonyos ügyben egy üzleti partnerünknek. Ha a problémát procedurális módon kell megoldanunk, ez annak az esetnek felel meg, amikor csak egy szövegszerkesztőnk van. Ilyenkor meg kell adnunk a levél formátumát, ki kell keresnünk az üzletfelünk címét és egyéb adatait, pontosan végig kell gondolnunk, mit is írjunk, végül a levél minden betűjét nekünk kell legépelnünk, majd a levelet valamilyen módon el kell juttatnunk a címzetthez. Ezzel szemben a deklaratív megoldáshoz szükségünk van ugyan egy titkárnőre (aki persze az életünket sok szempontból bonyolíthatja is), neki azonban elegendő valami ilyesmit mondani: "Léci', írj Nagy úrnak egy levet, hogy elfogadjuk a tegnapi ajánlatát, és a részletekkel kapcsolatban majd telefonon egyeztetek vele még a héten. Köszi!" Ezután a levelet már csak alá kell írnunk (legföljebb el kell olvasnunk).